{"product_id":"a-magyar-rendi-orszaggyulesek-torteneti-almanachja-1790-1812","title":"A magyar rendi országgyűlések történeti almanachja 1790-1812","description":"A magyar rendek országgyűlései a francia forradalom, majd Napóleon császár uralma negyed századában a két jeles párizsi historikus, Kecskeméti Károly és Jean Bérenger szerint Európában egyedülálló intézménynek minősültek. Miközben a régi parlamentek a kontinens nagy részében elsorvadtak, a magyar diéta, noha időnként hosszú szünetelésekre kényszerült, meg tudta őrizni kétkamarás összetételét, törvényhozási jogkörét, törvény-előkészítési bizottsági mechanizmusát és azt a jogát, hogy szót emeljen, amennyiben az uralkodó és kormányzata megsérti a törvényességet. Az ún. sérelmi politika a rendi parlamentarizmus végrehajtó hatalmat ellenőrző technikája volt. Így látta ezt a korabeli megfigyelő Adrien Lezay Marnesia is, aki 1802-ben tanulmányozta Napóleon számára a magyarországi helyzetet. Mint írta, míg más országokban a parlamentekből ki voltak zárva a főtisztviselők és a közügyek fő intézői, addig a magyar diétákon hivataluk folytán tagok voltak az egyházi, törvénykezési és közigazgatási vezetők, biztosítva, hogy a tanácskozások a valóságos helyzetre koncentráljanak. 1790 új korszak kezdete volt hazánk történetében. A magát meg sem koronáztató \"kalapos király\", II. József váratlan halála után, a francia forradalom eseményei példaként követésétől megrettent Habsburg udvar nem merte feszíteni a húrt az előjogaikat védő magyar rendekkel szemben, és 25 év után koronázó diétát hívott össze. Az új király, II. Lipót esküt tett a magyar rendi alkotmány, így a vármegyék, kerületek, városok önkormányzatának tiszteletben tartására. Az 1790. esztendő a nemzeti ébredés és a szükséges átfogó reformok kidolgozásának a kezdetét is jelenti. A rendek kivívták a magyar nyelv hivatalossá tételét a diétán, továbbá kilenc rendszeres bizottságot hoztak létre. Ezek közpolitikai, adó, úrbéri, kereskedelmi, bányászati, jogi, tanulmányi, egyházi és sérelmi ügyeket voltak hivatva tárgyalni. Igaz, érdemi munkájukat rövidesen beszüntették és csak 1827-után kezdhették újra, de utat nyitottak ezzel a majdani reformkor két évtizedes korszakának. A tárgyalt negyedszázadra az 1792-től a francia forradalmi állam, majd a Napóleon által sorozatban indított háborúk nyomták rá a bélyegüket. A diéták fő tárgya is az újoncok, a hadiadók kivetése volt. A szakirodalom gyakran nevezi ezt az érát a francia, vagy napóleoni háborúk korának, de ez a jelző a belpolitika történéseit nem fedi. Helyesebb talán a \"semleges\" 1790-1812 közötti korszakról írni, ahogy könyvünk címe teszi. Ezalatt nyolc országgyűlést tartottak a rendek igen aktív részvételével, melyek alaposabb megismerése új eredményeket hozhat. A kiadvány ára magában foglalja mindkét kötetet.\u003cspan class=\"booksy-isbn-search\" style=\"position:absolute;left:-9999px;width:1px;height:1px;overflow:hidden;\" aria-hidden=\"true\"\u003eISBN: 9786155674457\u003c\/span\u003e","brand":"Pálmány Béla","offers":[{"title":"Default Title","offer_id":56567289414018,"sku":"9786155674457","price":589.0,"currency_code":"RON","in_stock":true}],"thumbnail_url":"\/\/cdn.shopify.com\/s\/files\/1\/0933\/1500\/6850\/files\/ID22-312709_065d01bd-858e-4029-909e-da4192e935f1.jpg?v=1776341301","url":"https:\/\/www.booksy.ro\/products\/a-magyar-rendi-orszaggyulesek-torteneti-almanachja-1790-1812","provider":"Booksy","version":"1.0","type":"link"}