A Kárpát-medence kora Árpád-kori kincsleletei (1000-1141)

Kovács László, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének nyugalmazott tudományos tanácsadója a kora Árpád-korból származó, pontosabban az 1000-1141 között veretett zárópénzű kincsleletek nyomába ered. A szerző számos, a lelet megtalálásának idejére, módjára, összetételére vonatkozó híradást is összegyűjtve, az előkerülési helyek korabeli és mai nevének ábécésorrendjében állította össze a jelen katalógust. Az olvasó egy új sorozat első kötetét tartja a kezében, amelynek célja a középkori Magyar Királyság, azaz az egész Kárpát-medence 1000 és 1437/1440 között elrejtett zárt, illetve töredékes érmelelet-kataszterének egységes szempontok szerinti összeállítása. A sír- és települési szórványleletek rendszerezését a sorozat nem kívánta magára vállalni, mert az utóbbi évtizedekben egyrészt a nagy felületű feltárások, másrészt a műszeres (fémkeresős) kutatás bevett gyakorlatként történő alkalmazása olyan hatalmas mennyiségű (szórvány)éremanyagot hozott felszínre, amelynek a szakirodalmi adatokkal egyeztetett teljes feldolgozása egyelőre elképzelhetetlen. A kincsleletek esetében azonban a napi sajtóban, a szakirodalomban, az adattárakban és a közgyűjteményekben fellelhető információk teljességre törekvő összegyűjtése, rendszerezése lehetséges.