Művelődéspolitikai írások - Hóman Bálint

Művelődéspolitikai írások

Vonalkód (EAN / ISBN): 9786155257896

Teljes ár46,99 lei
/
Adóval növelt ár.
🏪 Bolti átvétellel
44,64 lei
INGYEN átvétel · Sportului 4
−5% a pénztárnál:
📦 Csomagautomata: 16 lei · 🚚 Házhoz futár: 22 lei
150 lei felett INGYEN automata · 200 lei felett INGYEN futár

📦 Beszállítói raktár· 4-7 munkanap
Szállítási információ
Szállítási idő 4-7 munkanap
Feladás Partner raktárából · 4-7 munkanap
Személyes átvétel Elérhető 3-5 munkanapon belül (1-2 nappal a szállítás előtt)
👆 1-tap fizetés mobilról: Shop Pay · Apple Pay · G Pay

Könyv adatok

Szerző
Hóman Bálint
Megjelenés éve
2015
Oldalszám
130
Kötés
ragasztókötött
Nyelv
Magyar
ISBN
9786155257896

Leírás

A két világháború közötti magyar művelődéspolitika meghatározó alakja volt Hóman Bálint, aki Klebelsberg Kuno utódaként, 1932 és 1938, majd 1939 és 1942 között is betöltötte a vallás-és közoktatásügyi miniszteri tisztséget. Ezen időszakban, és természetesen már korábban is számos beszédet mondott a művelődéspolitika tárgyában, melyek közül sok nyomtatásban is megjelent, illetve vannak olyan témába vágó írásai is, amelyek eleve különböző folyóiratokban láttak napvilágot. Ezekből tartalmazta a leggazdagabb válogatást a Hóman Bálint munkái című sorozat keretében 1938-ban megjelent vaskos kötet, Művelődéspolitika címmel (Budapest, Magyar Történelmi Társulat, 1938). Ezen kiadvány írásaiból válogatott most egy csokorra valót Turbucz Péter, Művelődéspolitikai írások címmel. Az első részben 1932 és 1937 között elhangzott beszédek szerepelnek, amelyek később lapokban is megjelentek. 1932-es székesfehérvári képviselői programbeszédében a nemzeti lélek egységéről beszél, az Országos Katolikus Nagygyűlésen 1934 szeptemberében a lelki megújhódás fontosságát hangsúlyozza, 1935-ben ugyanott elhangzott szónoklatában a nemzeti erők összefogását sürgeti. Egy 1937-es rádióbeszédben a magyar művelődés egységéről fejti ki gondolatait, ugyanezen év decemberében pedig a Képviselőházban a szélsőségekről és azok elutasításáról beszél, ezek alatt értve minden olyan, bármilyen irányból jövő mozgalmat, "amely a fennálló törvényes állami és társadalmi rend ellen lázít, izgat és cselekszik". A kötet második felében a húszas években született, már szorosabban véve művelődéspolitikai tárgyú írásai kaptak helyet. Egy 1920-as írásában a magyar tudományosság jövőjét ecseteli, kitérve egyebek mellett a tudománypolitika irányítására, a tudósképzés ügyére, a szükséges intézményi reformokra, a tudományos egyesületek tevékenységére, majd összegzi a szerinte legfontosabb művelődéspolitikai célokat. Az utolsó, 1927-ben született munka a múzeumokat és könyvtárakat mutatja be, az ókortól saját koráig, természetesen megkülönböztetett figyelmet szentelve a magyarországi viszonyoknak. A múzeumok és könyvtárak történetéről ugyanúgy szót ejt, mint az akkori viszonyokról és a jövő feladatairól. Minden egyes írás végén megtaláljuk az eredeti megjelenési helyeket.

Ez is érdekelhet


Legutóbb megtekintett elemek