Az első alkotmányos dokumentumok: A Magna Charta és az Aranybulla, előzmények és lényeges elemek - Somos Zsuzsanna

Az első alkotmányos dokumentumok: A Magna Charta és az Aranybulla, előzmények és lényeges elemek

Vonalkód (EAN / ISBN): 9789633023341

Teljes ár37,99 lei
/
Adóval növelt ár.
🏪 Bolti átvétellel
36,09 lei
INGYEN átvétel · Sportului 4
−5% a pénztárnál:
📦 Csomagautomata: 16 lei · 🚚 Házhoz futár: 22 lei
150 lei felett INGYEN automata · 200 lei felett INGYEN futár

📦 Beszállítói raktár· 4-7 munkanap
Szállítási információ
Szállítási idő 4-7 munkanap
Feladás Partner raktárából · 4-7 munkanap
Személyes átvétel Elérhető 3-5 munkanapon belül (1-2 nappal a szállítás előtt)
👆 1-tap fizetés mobilról: Shop Pay · Apple Pay · G Pay

Könyv adatok

Szerző
Somos Zsuzsanna
Kiadó
Püski Kiadó
Megjelenés éve
2022
Oldalszám
82
Kötés
puhatáblás, ragasztókötött
Nyelv
Magyar
ISBN
9789633023341

Leírás

A Magna Charta és az Aranybulla megszületésekor a kor európai szelleme olyan fejlettségűvé vált, amelyben alkotmány-szerű jogbiztosítékokat lehetett követelni az uralkodótól, bár az Aranybulla gyökerei a "Szent király" által adott törvényekig nyúlnak vissza. Az angliai és a magyarországi dokumentumokban lefektetett elvek hasonlósága a "Záradék"-ban" (61, ill. a 31. cikkely) csúcsosodik ki. Ez abból is eredhet, hogy egyes elemeik közös forrásból, a keresztes államok jogrendszeréből kerültek átvételre. E dokumentumok megalkotásához hozzájárultak még az alábbi tényezők: a trónért folytatott harcok, a polgárháborúk, az országok hódító háborúi által kiváltott zűrzavar és szegénység, részvétel a Szentföld visszafoglalását célzó hadjáratokban (keresztesháborúk). Mindezeken túl hazánkban a belső idegen elnyomás és a női uralom is hatványozottan szerepelt. Mindezek nagy terhet róttak a lakosságra: egyre nőtt a társadalmi feszültség, nemcsak a nép, de a nemesség és a hivatalnokok egy része is a fokozatosan mélyülő szegénységbe süllyedt, amit a belharcok, a Szentföldre kiállítandó hadtestek és az országunkon átvonuló hadseregek pusztítása is fokozott. A magyar nemességnek Szent István korától szokásjog szerint érvényesülő királyválasztó joga volt. A magyar szokásjogban kezdettől érvényesült a nemzet királyválasztó akarata az "Akarjuk királynak" felkiáltással. Középkori jog szerint lehet valaki király választással, örökléssel, vagy az előző király általi kijelöléssel. Az Aranybullára minden magyar király esküt tett a királyválasztó nemességnek és erről az ígéretről Hitlevelet bocsájtott ki. Ebből a királyválasztó jogból következett az 1222. évi Aranybulla utolsó pontja, az Ellenállási záradék ("Jus resistendi"): amely szerint ha a király nem tartja be a törvényeket, a nemesség jogában áll ez ellen fellépni a felségsértés vétsége nélkül. Minden esetre tény, hogy Európában 800 éve az első alkotmányos jogdokumentum Angliában, a második pedig ezt követően néhány év múlva hazánkban született meg, amire méltán büszkék lehetünk.

Ez is érdekelhet


Legutóbb megtekintett elemek