Egyetemes tudomány Erdélyben

A herborni értelmiségiek - főként Johann Heinrich Alsted, Johann Heinrich Bisterfeld és Jan Amos Comenius - Erdélyben pallérozott millenarista egyetemes tudománya mindeddig érdemben nem jelent meg a kritikatörténeti kutatások palettáján, holott az eminens módon tartozik e tárgykörbe, amennyiben olyan szemléletet testesít meg, amely a litterae értelmében vett irodalmi gondolkodás kora újkori világában bízvást önálló típusnak tekinthető. Szentpéteri Márton kötetének általános célja a 17. század legnagyobb enciklopédistája, Alsted erdélyi korszakának tárgyalása, konkrétabban pedig - eddig kevéssé vagy egyáltalán nem ismert - módszertani műveinek elemzése. a kötet komoly eredményeket mutat fel a harmincéves háború traumái miatt a protestáns világ perifériájára szoruló posztramista hagyomány egy fontos centrumában, Gyulafehérvárott folyó szellemi munka, főként Alsted és Bisterfeld kései műveinek értelmezésével. Egyúttal új távlatokat nyit az Apáczai Csere János-kutatás számára is, hiszen a herborni filozófusok képviselte bölcseleti hagyományok a magyar enciklopédista pályájának indlását érdemben határozták meg.