Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1664-1666 -

Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1664-1666

Vonalkód (EAN / ISBN): 2050000026034

Teljes ár99,00 lei
/
Adóval növelt ár.
🏪 Bolti átvétellel
94,05 lei
INGYEN átvétel · Sportului 4
−5% a pénztárnál:
📦 Csomagautomata: 16 lei · 🚚 Házhoz futár: 22 lei
150 lei felett INGYEN automata · 200 lei felett INGYEN futár

📦 Beszállítói raktár· 4-7 munkanap
Szállítási információ
Szállítási idő 4-7 munkanap
Feladás Partner raktárából · 4-7 munkanap
Személyes átvétel Elérhető 3-5 munkanapon belül (1-2 nappal a szállítás előtt)

Könyv adatok

Megjelenés éve
2010
Oldalszám
272
Kötés
ragasztott, keménytábla
Nyelv
Magyar
ISBN
2050000026034

Leírás

Az Oszmán Birodalom leghíresebb utazója és az Oszmán Birodalom legismertebb krónikása Evlia Cselebi, aki több mint négy évtizedes utazásai végeztével vetette papírra és adta közre élményeit terjedelmes munkájában, a tíz kötetre rugó Szejáhatnáme (Utazások könyve) címet viselő művében. Cselebi a török történetírás hagyományait követte és vitte tökélyre, adatai nem pontosak, előszeretettel túloz, sokat vesz át a korábbi íróktól, nem egyszer teljes kitalációkat közöl. Írásai ezzel együtt is élvezetes, színes és közvetlen beszámolók, amely kellő forráskritikával kezelve értékes topográfiai, néprajzi és történeti adatokat közölnek a korabeli Európáról és Ázsiáról, valamint a Török Birodalom belső működéséről. Munkája ötödik kötetének végét, valamint a teljes hatodik kötetet és a hetedik kötet első részét Magyarországnak és Erdélynek szentelte, ahol az 1660-as években járt. Ezeket a részeket fordította le a 19-20. század fordulóján élt turkológus, Karácson Imre. Két kötetes átültetése eredetileg 1904-ben és 1908-ban, a Magyar Tudományos Akadémia kiadásában, Török-magyar-kori történelmi emlékek sorozat harmadik és negyedik részeként jelentek meg. Ez a kiadvány a második kötet reprint kiadása, amely Cselebi művének hetedik kötetében található, magyar vonatkozású részeket adja közre, így többek között beszámol a szentgotthárdi csatáról (1664), bemutatja a Dunántúl és a Duna-Tisza köze településeit, valamint ír a török Egerről és az 1660-ban szintén török uralom alá került Nagyváradról is. Itt olvasható különösen színes beszámolója a vasvári békekötés után Bécsbe küldött török követség útjáról és fogadtatásáról is. A fordítást magyarázó lábjegyzetek mellett név- és tárgymutató, valamint törtök szójegyzék egészíti ki.

Ez is érdekelhet


Legutóbb megtekintett elemek