Hagyomány a mérlegen

Húsz rövid lélegzetű esszét, tanulmányt tartalmaz ez a kis kötet. Olyan esszéket, tanulmányokat, melyeket látszólag semmi megragadható vezérfonal nem köt össze, egyedül az olvasás adta élmény, valamint törekvés a művek belső összefüggéseinek kifejtésére. A műelemzések esetében, ha líráról volt szó, egy-egy verstípus utóéletét is bevonja a szerző vizsgálódása körébe. A kevésbé ismert, a felejtés homályában tartott költőinkre hívja fel a figyelmet: a török fogságot elszenvedő Wathay Ferenccel és Kőszeghy Pállal, Bercsényi Miklós titkárával külön esszé foglalkozik. S ha a prózát nézzük: milyen azonos vonásokat rejt Goncsarov Oblomovja Mikszáth Fili című novellájával? Jókai És mégis mozog a fald című regényében a szereplők szájába adott mondatokból, mint valami kirakó játékból Széchenyi István Hitelének szállóigévé vált utolsó sora rajzolódik'ki. Móricz Rózsa Sándora olyan magatartásmintát sugall, mely cselekvési programnak „etikai-politikai" lényege egyes népi írók műhelyében már korábban kikristályosodott. A kötet élén álló nagyobb terjedelmű írás Gy. Szabó András irodalomfelfogásába enged bepillantást.