Sztrómateisz

ÓKERESZTÉNY ÖRÖKSÉGÜNK 23./1 Alexandriai Kelemen művének célja az volt, hogy a keresztény híveket a hitigazságokról meggyőzze, mégpedig filozófiailag megalapozott érvekkel.Gondolatait nagyobb témakörök köré elrendezve érdekesen, a szőnyegek szövésére emlékeztető módon fejti ki: kiragad egy gondolatot, majd ejti egy vagy több más kedvéért, aztán a gondolat távolabb ismét föltűnik. Mivel azonban az empirikus és szkeptikus irányzatok hódítottak az ő korában, a klasszikus szerzőkre hivatkozva akaratlanul is hozzájárult azok tanulmányozásának fölélesztéséhez, így műve egyben filozófiatörténeti forrásművé is vált. A művet olvasva egyrészt közvetve megismerhetjük a kereszténységet a második században foglalkoztató kérdéseket, másrészt közvetlenül a rájuk adott, filozófiai tanokkal megtámogatott válaszokat. Ezzel egyszersmind azt is megláthatjuk, hogy nagyjából fél évezreddel Arisztotelész halála után hogyan értelmezték az ókori szellemi vezetők a klasszikus görög filozófia tanításait.