Ukrajna története: régiók, identitás, államiság

Ukrajna története: régiók, identitás, államiság

Vonalkód (EAN / ISBN): 9789635561957

Teljes ár79,00 lei
/
Az ár az áfát tartalmazza.
🏪 Bolti átvétellel
75,05 lei
INGYEN átvétel · Sportului 4
−5% a pénztárnál:
📦 Csomagautomata: 16 lei · 🚚 Házhoz futár: 22 lei
150 lei felett INGYEN automata · 200 lei felett INGYEN futár

📦 Beszállítói raktár· 4-7 munkanap
Szállítási információ
Szállítási idő 4-7 munkanap
Feladás Partner raktárából · 4-7 munkanap
Személyes átvétel Elérhető 3-5 munkanapon belül (1-2 nappal a szállítás előtt)
🚚 Ingyenes szállítás 200 lei felett · alatta 22 lei · 📦 Utánvét is
👆 1-tap fizetés mobilról: Shop Pay · Apple Pay · G Pay

Könyv adatok

Megjelenés éve
2021
Oldalszám
444
Kötés
kemény kötés
Nyelv
Magyar
ISBN
9789635561957

Leírás

A szlávok szétvándorlása a 6-8. században kezdődött a Visztula és a Dnyeper középső folyása közötti területről. Az alapvetően földműves keleti szláv népesség kapcsolatba került a lovasnomád sztyeppei népekkel és a hajózó-kereskedő északi vikingekkel (varégokkal). A viking eredetű Rurik-dinasztia vezetésével felvették a bizánci kereszténységet, és kialakult középkori államuk, a Kijevi Rusz. A fejedelemségekre szakadt Rusz a 13. század második felétől a mongol hódítás és a keletre irányuló lengyel és litván expanzió következtében elvesztette önállóságát. A nagy mongol állam, a Kazahsztántól a kelet-európai sztyeppéig terjedő Arany Horda a 15. század elejéig tartotta függőségben az egykori Rusz törzsterületeit. Az átalakult regionális keretekben megindult a keleti szlávok differenciálódása, a mongol állam örökösei közül különösen a Krími Kánság gyakorolt döntő befolyást az évszázadok során annak a területnek a sorsára, amely ma Ukrajnát alkotja. Az ukrán etnogenezis szempontjából meghatározó szerepe volt a pusztasággá változtatott területeken tatár és szláv elemekből kialakuló szabad népességnek, a kozákságnak, amely a 17. században élte fénykorát. Az általuk lakott területeket, valamint a Kijevi Rusz egykori részfejedelemségeit, Halicsot és Volhíniát fokozatosan elnyelték a szomszédos államok és birodalmak. A kíméletlen versenyben az Orosz Birodalom gyarapodott a legerőteljesebben, az egykori litván, lengyel és osztrák fennhatóság alá került területeket is magába olvasztotta. Az örökébe lépő, polgárháborús viszonyok között kialakuló Szovjetunió minden eszközzel megakadályozta az egyes népek függetlenségi törekvéseit, folytatta a területgyarapítást, s mindezek ellensúlyozásaként bőkezű belső határokat alakított ki. Ezek a belső határok váltak államhatárokká 1991-ben, amikor a független Ukrajna is létrejött. Ebben a labirintusban vezetjük végig az olvasót az ukránság történetén az őshazától egész a jelenig.

Ez is érdekelhet


Legutóbb megtekintett elemek