A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten

A 19. század második felétől a nagyvárosok szegények és proletárok lakta negyedeit írók, orvosok, különböző jótékony szervezetek tagjai és végül, de nem utolsósorban a századvégi modern sajtó emblematikus alakjai, riporterek járták be, hogy felfedezzék a metropolisz addig rejtett zugait. Nem volt ez másként a Monarchia két fővárosában, Bécsben és Budapesten sem. A társadalom térbeli szegregációja, a slumosodás más nyugat-európai és amerikai városokhoz képest kevésbé jellemezte Bécset és Budapestet; a megkésett, de annál rohamosabb ütemű urbanizáció azonban ugyanúgy kitermelte a más nagyvárosokban korábban már felbukkant társadalmi feszültségeket. E folyamattal párhuzamosan megjelent egy, a szociális problémákra érzékeny kör, amely azon túl, hogy igyekezett megismertetni a polgársággal a társadalom "másik felének" életkörülményeit, gyakran megoldási javaslatokkal, saját kidolgozott szociális programmal is jelentkezett. A könyv célja, hogy bemutassa a Monarchia két fővárosában a századfordulótól megjelenő szociális riport jelenségét. Az elemzésben nem pusztán a sajtóban és gyakran könyv alakban is megjelent művek tartalmi elemzése kapott hangsúlyt, hanem a szerzők társadalmi háttere, valamint a riport elkészítése során alkalmazott speciális munkamódszer is. A kötet gazdag és különleges képanyagot ad közre. A Kiscelli Múzeum Fényképtárának alaig ismert darabjaitól a századelős sajtófotókon át a filmkockákig számos illusztráció segíti az olvasót, hogy a "nyomor és a bűn fészkeinek" felfedezői mellé szegődhessen Bécsben és Budapesten.