Szerző: Feitl István
Az államszocialista korszak álparlamentje
Teljes ár105,99 lei
Az ár az áfát tartalmazza.
⊘
Jelenleg nem kapható· értesítést kérhetsz
Értesítést kérek, ha újra kapható
Add meg az e-mail-címed, és szólunk, amint ez a könyv újra rendelhető.
Csak erről a könyvről írunk, egyetlen egyszer — nincs hírlevél. A gombra kattintva hozzájárulsz, hogy ehhez az értesítéshez kezeljük az e-mail-címed. Adatvédelmi tájékoztató
Könyv adatok
- Kategória
- Könyv › Történelem › Magyar történelem › A Rákosi- és Kádár-korszak
- Szerző
- Feitl István
- Kiadó
- Országház Könyvkiadó
- Megjelenés éve
- 2020
- Oldalszám
- 600
- Kötés
- cérnafűzött, keménytáblás
- Nyelv
- Magyar
- ISBN
- 9786155948237
Leírás
Vajon szükség volt az országgyűlésre egy olyan korszakban, amikor teljes számban kormánypárti képviselők ültek a parlament padsoraiban? Volt-e funkciója a törvényhozó hatalomnak az egypártrendszer körülményei között, amikor a Magyar Dolgozók Pártja, majd a Magyar Szocialista Munkáspárt és a kormány teljes egészében uralta a hatalmat? Rákosi Mátyás majdnem őszinte választ adott a kérdésre, hiszen pusztán látszatra, reprezentációra használta az országgyűlést. Évente mindössze két, néhány napos ülésszakra hívták össze a képviselőket, előre kijelölték a hozzászólókat, s megírták a beszédeiket is. Ezen Nagy Imre miniszterelnök sem tudott változtatni. A változás reményét az 1956-os forradalom hozta el, de a néhány napos közjáték után szinte azonnal bekövetkezett a visszarendeződés. A hatvanas évek derekától csökkent az országgyűlés reprezentációs funkciója, először a bizottságokban, majd a nyolcvanas években már a plenáris üléseken is szót lehetett ejteni érdemi kérdésekről. Az államszocialista rendszer válságának elmélyülésétől, 1987-től változott meg a helyzet. Az országgyűlés az ezt követő két esztendőben - részben a kis létszámú ellenzéki képviselőnek köszönhetően - visszanyerte szuverenitását, és a rendszerváltás törvényhozó intézményének szerepébe emelkedett. Kötetünk szerzője ezt a folyamatot mutatja be az 1949 és 1990 közötti időszak e témára vonatkozó forrásainak mélyreható elemzésével.
Jogszabályi szavatosság · Garanția legală
Garanția legală. Protecția oferită de garanția legală minimă de doi ani pentru bunurile vândute în Uniunea Europeană.
Consumatorii își pot exercita drepturile în baza garanției legale de conformitate, de exemplu în cazul în care bunurile: nu corespund descrierii; nu funcționează astfel cum a fost prevăzut.
Vânzătorii sunt răspunzători pentru orice neconformitate care exista în momentul livrării bunurilor și care este constatată în timpul perioadei de garanție legală. Vânzătorii care se află într-o astfel de situație au obligația să ofere: repararea gratuită sau înlocuirea gratuită a bunului în cauză; în unele cazuri, o reducere de preț sau rambursarea integrală.
În unele țări, perioada de garanție legală este mai lungă. Pentru bunurile de ocazie, se poate aplica o perioadă mai scurtă, însă aceasta nu poate fi mai mică de un an. Pentru mai multe informații cu privire la drepturile pe care le aveți într-o anumită țară, scanați codul QR de mai jos sau adresați-vă vânzătorului. europa.eu/youreurope/garanții
Ce puteți face dacă bunurile primite sunt neconforme: 1. contactați-l cât mai curând posibil pe vânzător pentru a-i semnala problema; 2. furnizați o dovadă care să ateste achiziționarea bunului, de exemplu o chitanță, o factură sau un extras de cont.
Vânzătorii și producătorii pot oferi și garanții comerciale, care se aplică independent de garanția legală. De exemplu, puteți vedea această etichetă GARAN, care reprezintă o garanție comercială de durabilitate oferită fără costuri suplimentare de către producător și care acoperă întregul bun.
