Szerző: Fóti Miklós, Pánya István
Bodrog vármegye településhálózatának rekonstrukciója a török defterek alapján
ISBN: 9789634163152
Teljes ár52,99 lei
/
🏪Bolti átvétellel 50,34 lei, kóddal a pénztárnál · ingyen átvétel, Sportului 4
Az ár az áfát tartalmazza.
📦
Beszállítótól· 4–7 munkanap
🚚 Automatába 16 lei · házhoz 22 lei · boltban ingyen 150 lei-től ingyen automata · 200 lei-től ingyen futár Részletek
Szállítási információ
Szállítási idő
4–7 munkanap
Feladás
Beszállítótól · 3–5 munkanap
Személyes átvétel
Elérhető 3–5 munkanapon belül (1–2 nappal a házhozszállítás előtt)
★★★★★ 4,8 a Google-ön · 17 vélemény a székelyudvarhelyi boltunkról Vélemények ›
Könyv adatok
- Szerző
- Fóti Miklós, Pánya István
- Megjelenés éve
- 2022
- Oldalszám
- 174
- Kötés
- cérnafűzött, keménytáblás
- Nyelv
- Magyar
- ISBN
- 9789634163152
Leírás
Fóti Miklós 1996-1997-ben szerzett török történelem és iranisztika szakos diplomát az ELTE Bölcsészettudományi Karán. 2003-tól az MTA Nyelvtudományi, majd Irodalomtudományi Intézetében, 2017-től a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetében dolgozik. Pánya István 2011-ben szerzett földrajz szakos diplomát a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karán, majd a Kecskeméti Katona József Múzeum tudományos munkatársa lett, ahol Bács-Kiskun megye és környezetének 11-17. századi történetét kutatja.
A hódoltság déli felének kutatása, társadalma és településhálózata átalakulásának bemutatása régi adóssága történelemírásunknak. A korábbi történeti és földrajzi kutatásokban számos helyen megfogalmazódott, hogy a Duna-Tisza köze déli felén rendkívüli mértékben megfigyelhető a topográfiai bizonytalanság, a késő középkori és az újkori településhálózat közötti jelentős eltérés. E hiátust a köztes korszak, a 16-17. század forrásainak mélyreható vizsgálatával lehet megszüntetni. A szerzők arra tesznek kísérletet, hogy az egykori Bodrog vármegyét lefedő bajai és a zombori náhijék defterbejegyzéseit történeti földrajzi szempontból dolgozzák fel, összevetve azokat középkori forrásainkkal. A török összeírásokban található nagyszámú topográfiai adat segítségével válik rekonstruálhatóvá az elődeink által a falvak temetőjének nevezett térség településhálózata. E komplex, történeti földrajzi elemzés nemcsak a korabeli viszonyok felvázolását teszi lehetővé, hanem egyúttal kiegészíti az okleveles források miatt hézagosan ismert késő középkori településviszonyokra vonatkozó ismereteinket is.

