Teljes ár41,99 lei
/
🏪Bolti átvétellel 39,89 lei, kóddal a pénztárnál · ingyen átvétel, Sportului 4
Az ár az áfát tartalmazza.
📦
Beszállítótól· 4–7 munkanap
🚚 Automatába 16 lei · házhoz 22 lei · boltban ingyen 150 lei-től ingyen automata · 200 lei-től ingyen futár Részletek
Szállítási információ
Szállítási idő
4–7 munkanap
Feladás
Beszállítótól · 3–5 munkanap
Személyes átvétel
Elérhető 3–5 munkanapon belül (1–2 nappal a házhozszállítás előtt)
★★★★★ 4,8 a Google-ön · 17 vélemény a székelyudvarhelyi boltunkról Vélemények ›
Könyv adatok
- Szerző
- Fodor Gábor
- Megjelenés éve
- 2021
- Oldalszám
- 168
- Kötés
- cérnafűzött, keménytáblás
- Nyelv
- Magyar
- ISBN
- 9789634162711
Leírás
Hosszú évtizedekre visszanyúló tervezgetést követően hivatalosan 1916. november 21-én alakult meg a Konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézet, amely a történelemkönyvekbe így az intézményesített magyar kultúrdiplomácia első külföldi intézeteként vonult be. A szervezet működése elé nagy elvárásokkal tekintett politikus, tudós, műgyűjtő és amatőr keletkutató egyaránt. A különös idő-pontválasztásban persze nagy szerepe volt a háború adta lehetőségeknek, így az 1880-as évektől egyre inkább kelet felé forduló magyar politikai, gazdasági és tudományos érdeklődés, a turanizmus és az ezekkel együtt megjelenő kolonialisztikus elképzelések végre szabad utat kaptak a négy császár szövetsége által. Bár az intézeti munka megkezdését pártállástól függetlenül mindenki üdvözölte, egészen az utolsó percekig nem döntötték el, hogy mikor, milyen profillal, pontosan hol és hogyan történjen meg a régóta vágyott keleti magyar kulturális térfoglalás. Mindezen nehézségek azonban eltörpültek ahhoz képest, ami a maroknyi ösztöndíjasra várt az elkövetkező másfél évben.
Miért pont Konstantinápolyra esett a választás, és miért éppen a világháború során? Milyen egyéb tervek léteztek a keleti magyar kulturális térfoglalásra, és kik álltak ezek mögött a tervek mögött? Történeti vagy régészeti intézet jött létre a török fővárosban, és miért éppen Hekler Antal lett az igazgató? A szerző ezekre a kérdésekre keresi a választ eddig feltáratlan levéltári források és személyes dokumentumok segítségével, emellett igyekszik minden eddiginél részletesebben bemutatni e részben ismeretlen kultúrdiplomáciai kaland jelentőségét, valamint későbbi hatásait.

